TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Gyanógeregye főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Elhelyezkedés
Népesség
Művészek
Mesteremberek
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Rendeletek
Határozatok
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Mezőgazdaság
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


Gyanó (Gyanour) magyar község a Sorok patak mellett. A XIII. század második felében Egerváry birtok volt. Középkori oklevelek szerint 1269. május 1-i keltezéssel Mária királynő Koltai Leonicius és András birtokában hagyja a gyanói földet, melyet Gyanó falu királynői népe magáénak vallott.
A XV. században Egerváry birtokhoz tartozott. Az Egerváryak rokonságban álltak a Geregyei családdal. Ezek birtokai Egervár és Geregye. A század közepe táján 1453-54-ben a Geregye melletti Töttös és Gyanó birtokosai, 1473-ban a Zalak puszta és Molnári helység is az övék lett. Későbbi birtokosok Kiss, Móricz és Inkey családok voltak.
Az Egerváryak a Rába és a Sorok mentén Geregye táján vagy tíz helységben voltak földesurak a Geregyeiekkel együtt. 1494-ben a főnemesi családok sorába emelkedtek, földbirtokokat kaptak harci győzelmeikért. (Mátyás-, Corvin János-, Zsigmond királytól.)

A szomszéd település Geregye (Geregen, Gherege) kis falu a Sorok patak mentén. Már a XIII. század második felében Egerváry birtok volt. Egerváry László a Geregye nemzetség legkiválóbb sarja volt. Egerváron született 1430-35 körül. 1473-ban Geregye és Gyanó birtokát elzálogosítja Polyáni Tamás Németújvár-i várnagynak. A Geregyei család Dömötöriben vásárol birtokot 1688-ban. A Geregyei Egerváry család számos vármegyei tisztséget töltött be Vas megyében. A nemzetség címere: égerfalombot tartó, könyöklő páncélos kar. Egerváry László halála után a család két évszázados munkássága után összeroppant, a vagyon szétfoszlott. Családot egyedül VII. Mihály alapított. Első nejét Cziráki Évát Török János Széchenyi kastélyában ismerte meg. 1633. október 8-án volt a kézfogó, az esküvő 1634. szeptember 29-én Szentgróton. Október 2-án vitte az új menyecskét Geregyébe, az ősi udvarházba. Mihály fiaival a Geregye helység határában elterülő „Nyesevölgy” erdőt 10 évre lezálogosította. Cziráki Éva 1635-ben fiút szült, de a szülés után december 22-én meghalt. Mihály másodszor Dömötöriből nősült, Bagoly Mihály és Bagolcsay Anna leányát vette el.
Ezután jobb napok virradtak az Egerváry családra. A Geregyei udvarház a mai napig is fönnáll.
Geregye 1945-ig virágzó kúria helység maradt, gazdálkodói kisbirtokosok, bérlők voltak. A Lunkányi család sírboltja megtalálható a geregyei temetőben és Nagycenken.
A birtok utolsó bérlője Sopronfalvi (Zeltenhoffer) Rezső volt, a híres harangöntő testvére.

  1     2  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Söröző, borozó


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail